szentanna-gki_logo_szoveges

Iskolánk szeptember elsejétől megújult névvel fogadja diákjait

Szent Anna Görögkatolikus Gimnázium és Technikum

szentanna-gki_logo_szoveges

Nappali csengetési rend

1. 08:00 – 08:45
2. 08:55 – 09:40
3. 09:50 – 10:35
4. 10:45 – 11:30
5. 11:40 – 12:25
6. 12:40 – 13:25
7. 13:40 – 14:25
8. 14:30 – 15:15

Iskolánk névadója

Iskolánk névadója

leoveyklara
A miniatürt készítette: Józsa Judit

Dr. Taba István tanár úrnak, iskolánk egyik alapítójának a Magyar neveléstörténeti tanulmányok című könyvbe írt Leövey Klára életrajza jelenti e sorok alapját. Az ő cikkének segítségével idézzük fel névadónk életének történéseit és alakját, gondolatait. Szelleme, eszmevilága mai korunkban is útmutatást jelenthet számunkra.

Leövey Klára 1821. március 25-én született Máramarosszigeten egy beregi földbirtokos lányaként. A gyermekkori iskolai élmények meghatározóak voltak számára , ahogyan azt visszaemlékezéseiből idézhetjük:

“Nem volt semmi kényszer az iskolába való járásra, de szerettünk oda járni.”

Az iskola iránti szeretetben nagy része volt a tanítónak ,akinek nevét Leövey Klára mindig a legnagyobb tisztelettel és szeretettel emlegeti:

“Ki ne emlékeznék, vagy ne hallotta volna említeni Csehi Sámuelt, a közszeretetben álló tanítót, aki az újabb rendszer minden előnyét a tanításban ő maga bírta. Meg tudta tenni azt, amit most bírsággal hajtanak végre némely helyütt, hogy a gyermekek pontosan jártak iskolába, s csak abból az okból mert szerették tanítójukat, mert szerettek tőle tanulni.”

Az iskolai éveket néhány éves színészpályafutás követte. A fiatal műkedvelő színésznőben tovább munkálkodott a felébreszett tanulási vágy és az idők szelleme, a haladás igénye. Ezek motiválták, hogy családi kapcsolatok révén Pozsonyba kerülve 1844-től fő élvezetévé az országházi karzaton tett látogatások váltak. A kor szelleme, a haladás igénye, a tenni akarás, az a tény, hogy abban az időben a női társaságban is fő téma volt a politika, a nőnevelés terén szerzett tapasztalatok, mind mind arra ösztönözték, hogy érdeklődése e terület felé forduljon. Így kerül 1846-ban Karacs Teréz közvetítésével a Teleki Blanka grófnő szervezése alatt álló intézetbe segédül, felügyelőnőnek a növendékek mellé, valamint a magyar nyelv gyakorlásában segíteni. Itt az intézetben lett 1848 eszményeinek haláláig tartó híve. A forradalmi idők lendülete magával ragadott diákot és tanárt egyaránt. Nem is csoda, hiszen az intézetben olyan tanárok tanítottak, mint Vasvári Pál, Hanák János, akik aktív szereplőivé váltak a forradalomnak és a szabadságharcnak.

Az intézet a szabadságharc viharában,1849 januárjában szűnt meg.Ezt követően Teleki Blanka és Leövey Klára Debrecenben, Erdélyben és ismét Pesten tartózkodtak,s erejükhöz mérten igyekeztek segíteni a szabadságharcot. Leövey Klárát 1851. július 12-én tartóztatták le és szállították a pesti Újépületbe. Teleki Blankát is letartóztatták. Két éven át tartott a vizsgálat. A vád: leányok forradalmi nevelése, a forradalomban való részvétel, forradalmi tárgyú könyvek, iratok terjesztése, forradalmárok adatainak külföldre juttatása volt. Teleki Blankát 10, Leövey Klárát 5 év várfogságra ítélték. A büntetés letöltésére Kufstein várát jelölték ki.

A szabadulást követően szomorú tapasztalat volt, hogy a nevelés és különösen a nőnevelés területén nemhogy előrelépés, de inkább fájdalmas visszalépés volt tapasztalható. Folytatni lehetett és kellett a tanítást, nevelést, nem lehetett ellenállni a kihívásnak.. Először csak szűk családi körben, majd később már szervezett, iskolai formában Máramarosszigeten. A sikeres iskolaszerveződést és működést a hatalom nerm nézhette tétlenül. Indoklás nélkül zárták be az intézetet.Idézzük fel Leövey Klára érzéseit visszaemlékezései alapján: “… a nevelő érzése, fájdalma mindezeket felülmúlja, ha művét erőszakos önkénnyel szétrombolni látja. Mert a nevelés a művészetek legnagyobbika és legnehezebbje, s csakis ha azt valódi hajlammal, igazi hivatással és szeretettel folytatjuk teszi a nevelést könnyűvé…” Az intézet bezárását követően élete hátralévő részében a Teleki családnál talál munkakört és megélhetési lehetőséget 26 éven keresztül. Szinte családtagként él a Telekiek között, a család sok fiatal tagját nevelve. Nevelői tevékenysége mellett újságírással is foglalkozik, a Máramaros című hetilapnak, mely 1865-ben indul meg, évtizedeken keresztül munkatársa. Utazásairól, melyekre egyedül vagy családjával jutott el sorban küldi élménybeszámolóit A párizsi világkiállításról cikksorozattal jelentkezik. Lelkesen ír az élményekről. Rendkívül fogékony az újdonságok iránt. Beszámol a kiállításon látott gépekről, eszközökről, modern és hatékony termelési eljárásokról. A gyakorlati hasznosság szempontjából értékeli a dolgokat, és ezért nagyon elnyeri tetszését az amerikai kiállitás. Mindezek mellett a haza iránt érzett büszkeséggel számol be a kiállításon bemutatott magyar árukról és azok sikereiről. Haladó, felvilágosult gondolkodását mutatja, hogy a múlt században még ritka érdeklődéssel fordul nő létére a gazdasági kérdések felé. Természetesen tanitói, nevelői lénye is előbújik a cikkekből, amikor a látott amerikai, porosz, svéd iskolák kiállítási anyaga által nyújtott élményekről számol be.

Teljes életet élt. Mindvégig hű maradt fiatalkori eszményeihez, a szabadságról, haladásról, hazaszeretetről , oktatásról, nevelésről vallott nézeteihez.Nem alkudott meg, vállalta meggyőződésének, tetteinek következményét. Tanított, nevelt, példát adott műkedvelő színésznőként, nevelőként, újságíróként. 1897. április 8-án halt meg Budapesten egy közlekedési balesetben. Szülőhelyén helyezték örök nyugalomra.

(Aki többet szeretne tudni; Kertész Erzsébet Teleki Blankáról írt könyvéből ismerkedhet meg Leövey Klára életének többi eseményével.)

leoveytemeto

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email
Share on print
Share on twitter

Nappali csengetési rend

1. 08:00 – 08:45
2. 08:55 – 09:40
3. 09:50 – 10:35
4. 10:45 – 11:30
5. 11:40 – 12:25
6. 12:40 – 13:25
7. 13:40 – 14:25
8. 14:30 – 15:15

Iskolánk adatai

Elérhetőségek

Iskolánk adatai

Elérhetőségek